Gízai piramisok, Egyiptom: A teljes útmutató

2024 Szerző: Cyrus Reynolds | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-02-08 04:56

A Nílus nyugati partján található Egyiptom legikonikusabb ősi látnivalója: a gízai piramisok. A helyszín három különálló piramiskomplexumból áll, köztük a gízai nagy piramisból (Khufu piramisként is ismert), a Khafre piramisból és a Menkaure piramisból. A gízai Nagy Szfinx mindannyiuk őrszeme. Mindhárom piramist a negyedik dinasztia fáraói építették, így több mint 4500 évesek. Együtt az ókori memphisi nekropolisz részét képezik, és az ókori egyiptomiak elképesztő gazdagságát, erejét és építészeti képességeit bizonyítják. Ebből az útmutatóból megtudhatja, hogyan látogathatja meg a piramisokat.

Gízai nagy piramis

A gízai nagy piramis a legnagyobb és a legrégebbi gízai piramis. Khufu fáraó sírjaként és emlékműveként építették, és ie 2560 körül készült el. A többi piramishoz hasonlóan hatalmas gránit- és mészkőtömbökből épült fel, amelyeket kézzel bányásztak, szállítottak és összeállítottak volna. Összesen körülbelül 2,3 millió kőtömböt használtak fel a piramis létrehozásához, amelyet eredetileg sima fehér mészkőbe burkoltak. Hérodotosz görög történész szerint ehhez az építészeti bravúrhoz a100 000 emberből álló munkaerő, és 20 évbe telt befejezni.

Fénykorában a piramis 481 láb (146,5 méter) magas lett volna. Ez volt a világ legmagasabb ember alkotta építménye több mint 3800 évig. A bejárat az északi oldalon található, és egy sor folyosón keresztül vezet a királyné és a király kamrájába. A piramist a Közép- és Újbirodalom fáraói nyitották meg és kifosztották, és a tartalmát felhasználhatták arra, hogy saját sírjaikat rendezzék be a Luxor melletti Királyok Völgyében. A hellenisztikus időkben a Nagy Piramist a világ hét csodája közé sorolták. Annak ellenére, hogy ez a legrégebbi az ókori csoda, egyben az egyetlen, amely ma is létezik.

Khafre piramisa

A gízai piramisok közül a második legmagasabb, Khafre piramis Khufu fiának és utódjának temetkezési helyeként épült. Befejezésének pontos dátumai nem biztosak, bár Khafre Kr.e. 2558 és 2532 között uralkodott. A piramis eredeti mészkőburkolatának egy része megmaradt a csúcs körül, bár a többit a történelem során különböző időpontokban eltávolították – többek között a tizenkilencedik dinasztia idején, amikor II. Ramszesz kifosztotta a mészkövet az egyik heliopolisi temploma számára. Ennek a piramisnak két bejárata van, amelyek egyetlen temetkezési kamrába és egy mellékkamrába vezetnek, amelyet esetleg tárolási célokra használtak.

Menkaure piramis

Menkaure piramisa a legkisebb és a legújabb a három közül, és valószínűleg az ie 25. század elején készült el. A másik két piramistól eltérően csak a felső része voltmészkőbe burkolva és a gránit külső részei befejezetlennek tűnnek. Valószínűleg Menkaure halála miatt megszakadt az építkezés, és soha nem fejeződött be. A piramisnak egyetlen bejárata van, amely egy földalatti sírkamrába vezet. A 12. század végén Al-Aziz Uthman szultán piramisok lerombolására tett kísérletének első áldozata volt. Szerencsére a feladat túl nehéznek bizonyult, és félbehagyták; azonban a piramis északi oldalának sérülése továbbra is a vandalizmus bizonyítéka.

Gízai Nagy Szfinx

A gízai Nagy Szfinx egy mitikus lény, oroszlántesttel és emberfejjel. Az egyiptológusok általában egyetértenek abban, hogy az arcát Khafre képére faragták; ami logikus, tekintve, hogy az ő uralkodása idejére nyúlik vissza. Ez a legrégebbi ismert monumentális szobor Egyiptomban, és különösen lenyűgöző, ha figyelembe vesszük, hogy a fennsík mészkő alapkőzetének egyetlen darabjából faragták ki. A kőzet különböző sűrűségű rétegei adják a szfinx testének középső részének felgyorsult erózióját, miközben számos elmélet létezik a hiányzó orr okáról. Mérete 240 láb (73 méter) hosszú és 66 láb (20 méter) magas.

Modern felfedezések

A gízai piramisok csaknem a létezésük óta kutatások és kutatások tárgyai. Az 1800-as évek elején Auguste Mariette francia régész megkezdte a gízai lelőhely mentesítési munkálatait. Az első modern régészek, akik a piramisok belsejét kutatták, többek között Giovanni Belzoni, John Perring és Richard Vyse, valamint Karl Richard Lepsius.1880-ban Sir William Matthew Flinders Petrie brit régész Gizába utazott, hogy elkészítse a piramisok első tudományos felmérését. Rajzai és mérései annyira pontosak voltak, hogy a felépítésükről alkotott ismereteink nagy része még mindig az ő eredményein alapul.

Az ásatások a XX. században és a 21. században is folytatódtak. 2010-ben egyiptomi régészek egy munkás temetőjét fedezték fel, amely bebizonyította, hogy a piramisokat fizetett kézművesek építették, nem pedig rabszolgák. Legutóbb 2019 májusában egy új temetőt és szarkofágokat tártak fel, amelyekről úgy gondolják, hogy több mint 4500 évesek. 1979-ben a gízai piramisokat a memphisi nekropolisz többi részével együtt az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.

Látnivalók és tennivalók

Ma a három fő piramis és a szfinx a fő látnivalók; de sokkal több látnivaló van Gízában, beleértve egy sor kisebb, mellékpiramist, masztasírokat és templomokat. Megtekintheti a munkásfalu romjait is, amely a Khafre és Menkaure piramisoktól délkeletre található; és a Solar Boat Museum. Ez utóbbiban található egy csónak, amelyet a Nagy Piramis lábánál találtak elásva, és amelyet a szakértők 14 év alatt gondosan rekonstruáltak. Ha sötétedés után marad, megnézheti, ahogy a piramisokat megvilágítja az éjszakai Sound & Light Show.

Az általános jegyek tartalmazzák a Kheopsz királynőjének három szatellit piramisának egyikébe való bejárást. Ha a három fő piramis belsejébe szeretne belenézni, ezt egy további jegy megvásárlásával teheti meg. Ottnincs túl sok látnivaló, mivel a múmiákat és kincseiket eltávolították (akár fosztogatók, akár az Egyiptomi Múzeum biztonsága érdekében). A régi birodalom fáraói sem díszítették temetkezési kamráikat hieroglifákkal, ahogy a későbbi uralkodók tették. Azonban sok látogató számára megéri az ilyen ősi építmények mélyére merészkedni – bár a klausztrofóbiásoknak érdemes lemondaniuk. A piramisok megmászása illegális.

Látogassa meg

Vannak, akik úgy döntenek, hogy csatlakoznak egy szervezett túrához. Az előnyök közé tartozik a szállodai transzfer, transzfer Kairóból, belépési díjak és angolul beszélő egyiptológus útmutató; azonban nagy csoportban utazik majd, amikor a piramisok a legzsúfoltabbak. Alternatív megoldásként könnyű önállóan felfedezni a piramisokat. A taxi- vagy Uber-út Kairó központjából körülbelül egy órát vesz igénybe (a forgalomtól függően), és elképesztően megfizethető. A piramisokhoz az Egyiptomi Múzeumon kívülről is közlekednek nyilvános buszok.

Amikor odaér, választhat, hogy gyalog sétál a komplexumban, vagy bérelhet tevét vagy lovat. Ez utóbbi egy népszerű lehetőség azok számára, akik a sivatagba szeretnének kalandozni, hogy panorámás kilátást kapjanak a piramisokra; azonban sok állat rosszul kezelt vagy alultáplált. A legjobb kilátás a Menkaure piramis mögötti dűnékről nyílik, és a távoli háttérben mindhárom templomot egymás mellé helyezve a modern Kairó látképe. A masszív lábbeli, a bőséges napvédelem és a sok víz elengedhetetlen kellékei a gízai kalandoknak.

Ha el szeretné kerülni a tömeget, próbáljon meg egy kicsit későbbaz azt követő napon, hogy a turistabuszok többsége elindult és elment (a legtöbb 9:30 és 10:30 között érkezik).

Óraidő és belépődíjak

A hivatalos egyiptomi turisztikai weboldal szerint az oldal minden nap reggel 9 órakor nyit és 17 órakor zár be. A jegyek ára 60 egyiptomi font általános belépő, 100 egyiptomi font a Nagy Piramisba, 30 egyiptomi font a Khafre piramisba és 25 egyiptomi font a Menkaure piramisba való belépés. A Sound & Light Show 15 USD-ba kerül, és előre le kell foglalni.