2024 Szerző: Cyrus Reynolds | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-02-08 04:57
A Tanzánia partjainál található, az Indiai-óceán meleg, tiszta vize által mosott Zanzibár egy trópusi szigetcsoport, amely több szétszórt szigetből áll – amelyek közül a két legnagyobb Pemba és Unguja, vagyis Zanzibár-sziget. Ma Zanzibár név fehér homokos strandok, karcsú pálmák és türkizkék tengerek képeit idézi, amelyeket a fűszerekkel teli kelet-afrikai passzátszelek csókolnak. A múltban azonban a rabszolga-kereskedelemmel való kapcsolat még baljóslatúbb hírnevet adott a szigetcsoportnak.
Az ilyen vagy olyan kereskedelem szerves része a sziget kultúrájának, és több ezer éven át alakította történelmét. Zanzibár kereskedelmi hotspotként való identitását az Arábiából Afrikába vezető kereskedelmi útvonalon való elhelyezkedése kovácsolta; és rengeteg értékes fűszere, köztük a szegfűszeg, a fahéj és a szerecsendió. A múltban Zanzibár ellenőrzése elképzelhetetlen gazdagsághoz való hozzáférést jelentett, ezért a szigetország gazdag történelme tele van konfliktusokkal, puccsokkal és hódítókkal.
Korai történelem
A Kumbi-barlangból 2005-ben feltárt kőeszközök arra utalnak, hogy Zanzibár emberi története a történelem előtti időkre nyúlik vissza. Úgy gondolják, hogy ezek a korai lakosok vándorlóak voltak, és a szigetcsoport első állandó lakói is azok voltakbantu etnikai csoportok tagjai, akik mintegy 1000-ben keltek át a kelet-afrikai szárazföldről. Azt is gondolják azonban, hogy az ázsiai kereskedők legalább 900 évvel a telepesek érkezése előtt jártak Zanzibárban.
A 8. században a perzsa kereskedők elérték Kelet-Afrika partjait. Településeket építettek Zanzibáron, amelyek a következő négy évszázad során kőből épített kereskedelmi állomásokká nőttek – ez az építési technika teljesen új a világ ezen részén. Az iszlámot ekkortájt vezették be a szigetcsoportba, és i.sz. 1107-ben Jemenből telepesek megépítették az első mecsetet a déli féltekén Kizimkaziban az Unguja-szigeten.
A 12. és 15. század között fellendült a kereskedelem Arábia, Perzsia és Zanzibár között. Ahogy az arany, az elefántcsont, a rabszolgák és a fűszerek kezet cseréltek, a szigetcsoport gazdagsága és hatalma egyaránt nőtt.
Gyarmati korszak
A 15. század vége felé Vaso da Gama portugál felfedező ellátogatott Zanzibárba, és a történetek arról, hogy a szigetcsoport a szuahéli szárazfölddel folytatott kereskedelem stratégiai pontja volt, gyorsan eljutottak Európába. Zanzibárt néhány évvel később meghódították a portugálok, és birodalmának része lett. A szigetcsoport csaknem 200 évig portugál fennhatóság alatt maradt, ezalatt Pembán egy erődöt építettek az arabok elleni védelemként.
A portugálok egy kőerőd építését is megkezdték Unguján, amely később Zanzibár város híres történelmi negyedének, Stone Townnak a része lesz.
Ománi Szultánság
1698-ban aA portugálokat az ománok kiűzték, Zanzibár pedig az Ománi Szultánság része lett. A kereskedelem ismét felvirágzott a rabszolgákra, az elefántcsontra és a szegfűszegre összpontosítva; amelyek közül az utóbbit nagyüzemben kezdték termelni a dedikált ültetvényeken. Az ománok az ezen iparágak által termelt vagyont arra használták fel, hogy folytassák a paloták és erődök építését Stone Townban, amely a régió egyik leggazdagabb városa lett.
A sziget őslakos afrikai lakosságát rabszolgasorba ejtették, és ingyenes munkaerő biztosítására használták fel az ültetvényeken. A szigeteken helyőrségeket építettek védelem céljából, és 1840-ben Seyyid Said szultán Stone Townt tette Omán fővárosává. Halála után Omán és Zanzibár két különálló fejedelemség lett, mindegyiket a szultán egyik fia irányította. Az ománi uralom időszakát Zanzibáron a rabszolga-kereskedelem brutalitása és nyomorúsága éppúgy meghatározta, mint az általa termelt vagyon, hiszen évente több mint 50 000 rabszolga halad át a szigetország piacain.
Brit Rule & Independence
1822-től Nagy-Britannia fokozott érdeklődést mutatott Zanzibár iránt, elsősorban a globális rabszolga-kereskedelem megszüntetésének vágya körül. Miután több szerződést is aláírtak Seyyid Said szultánnal és leszármazottaival, a zanzibári rabszolga-kereskedelmet végül 1876-ban felszámolták. A brit befolyás Zanzibárban egyre markánsabbá vált, mígnem a Helgoland-Zanzibár Szerződés 1890-ben a szigetcsoportot brit protektorátussá nem nyilvánította.
1963. december 10-én Zanzibár mint alkotmányos monarchia függetlenséget kapott; egészen néhány hónappal később,amikor a sikeres zanzibári forradalom független köztársasággá alapította a szigetcsoportot. A forradalom alatt több mint 12 000 arab és indiai állampolgárt gyilkoltak meg az ugandai John Okello vezette baloldali lázadók az évtizedes rabszolgaság megtorlásaként.
1964 áprilisában az új elnök kinyilvánította az egységet Tanzánia (akkori nevén Tanganyika) szárazfölddel. Bár a szigetcsoport azóta is kiélte a részét a politikai és vallási instabilitásból, Zanzibár ma is Tanzánia félig autonóm része.
A sziget történetének felfedezése
Zanzibár modern látogatói bőséges bizonyítékot találnak a szigetek gazdag történelmére. A legjobb kiindulópont Stone Townban van, amelyet ma már az UNESCO Világörökség részévé nyilvánítottak több eredetű építészetének pompája miatt. A vezetett túrák izgalmas betekintést nyújtanak a város ázsiai, arab, afrikai és európai hatásaiba, amelyek erődök, mecsetek és piacok labirintusszerű gyűjteményében nyilvánulnak meg. Egyes túrák meglátogatják Unguja híres fűszerültetvényeit és vidéki romjait is. Tekintse meg ezeket a népszerű útvonalakat:
- Stone Town Tour a Colors of Zanzibar által
- Stone Town városnézés a Safanta Tours & Travel által
- Slave Trade Tour a Zanzibar Quest által
- Nungwi falu kulturális körútja korallhelyeken és túrákon
Ha egyedül szeretné felfedezni Stone Town-t, feltétlenül látogassa meg a Csodák Házát, egy 1883-ban Zanzibár második szultánjának épült palotáját; és a régi erődöt, amelyet a portugálok indítottak 1698-ban. Másutt egy erődített város 13. századi romjaia portugálok érkezése előtt a Pemba-szigeten található Pujiniben található. A közelben található Ras Mkumbuu romjai a 14. századból származnak, és egy nagy mecset maradványait is magukba foglalják.
Ajánlott:
A karnevál rövid története a Karib-térségben
A februári és márciusi karibi utazások a karneváli ünnepségek közvetlen közelébe visznek, az afrikai kultúrában és a katolicizmusban gyökerező
A Waipio-völgy története a Hawaii Big Islanden
A Hawaii nagy szigetén található Királyok Völgye vadlovaknak ad otthont, öszvérekkel vontatta kocsitúrákat kínál, és a hawaiiak szentnek tartják
A sziklabúvárkodás története és veszélyei
A sziklabúvárkodás egy extrém sport, amelynek gyökerei több száz éves múltra tekintenek vissza, a kockázat és a kegyelem ötvözésével félelmetes élményt teremtve
A Louisiana állambeli New Orleans rövid története
Olvassa el New Orleans városának rövid történetét az 1690-es évektől kezdve, és ismerje meg, hogyan formálták a várost a különböző kultúrák
Útmutató a tanzániai Olduvai-szoroshoz és a Shifting Sandshez
A régészet és őslénytan iránt érdeklődők számára Tanzánia látványos vadrezervátumainál és gyönyörű strandjainál többről van szó. A Ngorongoro-kráterből a Serengeti Nemzeti Parkba vezető úton található Olduvai-szurdok (hivatalos nevén Oldupai-szurdok) vitathatatlanul a legfontosabb paleoantropológiai lelőhely a bolygón, köszönhetően az emberiség evolúcióját dokumentáló kövületek sorozatának felfedezésének.
