Hamarosan kialszik Türkmenisztán híres „Pokol kapuja”

2024 Szerző: Cyrus Reynolds | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-02-08 04:53

Türkmenisztán elnöke szakértőket kért, hogy oltsák el az ország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontját, a „Pokol kapuját”, egy öt évtizede égő gázkrátert.

A január 8-i televíziós beszédében Gurbanguly Berdimukhamedov elnök különféle egészségügyi és gazdasági aggályokra hivatkozva sürgette a kormány tisztviselőit, hogy találjanak megoldást „a tűz eloltására”.

„Értékes természeti erőforrásokat veszítünk el, amelyekért jelentős haszonra tehetnénk szert, és felhasználhatnánk őket népünk jólétének javítására” – mondta Berdimuhamedov.

Asgabattól, Türkmenisztán fővárosától mintegy 160 mérföldre északra található a Pokol Kapuja (a szomszédos városa után hivatalos nevén Darvaza gázkráter) egészen lenyűgöző háttértörténettel rendelkezik. A kráter keletkezésének legnépszerűbb története 1971-re nyúlik vissza, amikor egy csapat szovjet tudós olajfúrásba kezdett a Karakum-sivatagban. Egy olajfúrótorony nekiütközött egy metánzsebnek, a földbe zuhant, és egy 230 láb széles krátert alakított ki, amely mérgező gázokat kezdett kibocsátani.

A gáz terjedésének megállítása érdekében a tudósok felgyújtották a krátert, feltételezve, hogy a gázok néhány napon belül kiégnek – ez a feltételezés hamarosan tévesnek bizonyul. A tűz soha nem apadt, és a kráter folyamatosan lángban maradtelmúlt 51 év.

Nincsenek hivatalos feljegyzések az 1971-es incidensről, és a helyi geológusok azóta lekicsinylő elméletekkel álltak elő, de a kvázi titokzatos háttértörténet része annak, hogy a Pokol Kapujának miért van olyan széles rajongótábora. Míg Türkmenisztán az egyik legnehezebben látogatható ország a szigorú beutazási követelmények miatt, a kráter közelébe kerülés továbbra is sok rettenthetetlen utazó vödörlistáján szerepel.

A számos utazási társaság (köztük a G Adventures és az Advantour) által kínált kráterközpontú túráknak köszönhetően a Karakum-sivatagnak ez a része az elmúlt évtizedben egy kis lendületet ért el a turizmusban. Azok a szerencsések, akik bejutnak az országba – és elviselik a hosszú és rögös utat Ashgabatból a sivatagba –, a bolygó egyik legszürreálisabb élményével jutalmazzák. A vendégek egészen a kráter széléig sétálhatnak, arcukat védve a forró széllökések ellen, és lenézhetnek a pokoli kolosszeumba.

A krátert körülvevő híres levegő ellenére Türkmenisztán csak körülbelül 10 000 külföldi látogatót fogad évente – ez kevesebb, mint a főszezonban a Yellowstone Nemzeti Park egyetlen nap alatt fogadott átlagos száma. Eközben az ország a negyedik helyen áll a világon a földgázkészletek tekintetében, és továbbra is az energiaexport az elsődleges pénzforrás.

Az égő kráter alatti földgáztartalék sokkal nagyobb gazdasági értéket rejt, mint a kráter turisztikai résszelete, ezért logikus, hogy Berdimuhamedov elnök az örök lángot követeli.hogy végre elpusztítsák. Még várni kell, hogy a kormány tisztviselői hogyan tervezik a tűz oltását, és jelenleg nincs kitűzött határidő a bezárásra.